A Festiwork Anglia legjobb fesztivál alvállalkozói között...

A legjobb fesztivál alvállalkozókat díjazó brit Festival Supplier Awards a döntősök közé válogatta a magyar Festiwork-öt a Legjobb Technikai Személyzet kategóriában. A rangos elismerést a skóciai T in the Park fesztiválon nyújtott teljesítményéért kapta a magyar vállalkozás, ahol negyven, többségében magyar egyetemi hallgató dolgozott egy héten át forgalomirányítóként a fesztivál teljes területén.

A 2017 januárjában harmadik alkalommal kihirdetésre kerülő díjjal az Egyesült Királyság legjobb fesztivál alvállalkozóit tüntetik ki. Az alvállalkozók összesen huszonhét kategóriában nevezhettek a rangos díjra, a tömegirányítástól kezdve a színpadszerelésen át a biztonság & egészség kategóriáig. A magyar Festiwork a Legjobb Technikai Személyzet kategóriában indult és lett döntős, a díjátadót január végén rendezik Londonban. A döntősök között többségében brit vállalkozások vannak, de találni köztük más nemzetek képviselőit is, például amerikait.

A díjra a 2016-os, skóciai T in The Park fesztiválon végzett munkájával nevezett a Festiwork, ahol az általuk toborzott és közvetített, negyven főből álló csapat végezte a forgalomirányítási feladatokat a rendezvény területén, miközben további százötven munkavállalójuk dolgozott a szigetországban különböző rendezvényeken. A csapat legtöbb tagja magyar egyetemi hallgató volt, de voltak köztük román és lengyel diákok is. „Rossz időjárás és nehéz körülmények között kellett dolgoznunk, sokszor éjszakai műszakokat is bevállalva. Nagyon büszke vagyok a munkatársainkra, hogy a körülmények ellenére végig kitartóan és jókedvvel dolgoztak. A mostani elismerés az egész csapatnak szól, a díj közös érdemünk!” - mondja a Festiwork egyik tulajdonosa.

undefined

 

Adómentesség az Egyesült Királyságban

Gondoltál már arra milyen volna, ha a kereseted után egyáltalán nem kellene adót fizetned? Az adómentesség létezik az Egyesült Királyságban, ez pedig a kint dolgozó magyarokra is vonatkozik. Hogy hogyan és milyen feltételekkel, arról itt olvashatsz egy összefoglalást.

Ha az Egyesült Királyságban dolgozol, akkor jelenleg évi £11.000 fontig (kb. 4 millió forint) adómentességet élvezel, azaz nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetned. Ez egy éves minimum-bérösszeg, tehát az egy év alatt megkeresett összesített bruttó keresetre vonatkozik. Az összeg a 2017/2018-as évre nézve £11.500 fontra felemelkedik és a kormány határozott – és szakaszosan életbe léptetett – terve a jelenleg futó parlamenti ciklus végéig elérni a £12.500 fontos adómentes minimumösszeget, azaz ez az az összeg, amennyi még adómentesnek számít majd.

Ez az emelkedés figyelemre méltó, hiszen a 2010/2011-es évhez képest több mint 70%-os emelkedésről van szó, az átlagos tényleges fizetendő adó pedig csaknem felére csökkent (lásd az ábrán). Felmerül a kérdés, hogy mi a kormányzati koncepció, hiszen az egész gazdaságot nézve egy jelentős adóbevételről mond le a költségvetés.

undefined

A brit kormány célja a teljes foglalkoztatás elérése, az alacsony keresetűek életszínvonalának növelése, megtakarításra való ösztönzése, illetve az arányos közteherviselés elvének (ez egyébként Magyarországon Alaptörvényben lefektetett alapelv – XXX. cikk) gyakorlatba helyezése. A 2017/2018-as évre szóló emelés azt jelenti, hogy a heti 30 órában dolgozó bruttó minimálbért kereső munkavállalók teljesen kikerülnek a személyi-jövedelemadó fizetők köréből (2010 óta egyébként 1.3 millió munkavállaló került ki ebből a körből.) Ez az átrendezés azt jelenti, hogy 2019/2020-as évre a dolgozó társadalom felső 20%-a fogja fizetni a közterhek 50%-át (a felső 1% már a 2014-es adat alapján is a 28%-át fizette a teljes adóbevételnek), míg a közkiadások 50%-a a társadalom alsó 40%-ához áramlik vissza.

Sáv Adóalapot képző jövedelem Adómérték        
Personal Allowance (éves adómentes bérösszeg) £11,000- ig (2017-től kezdve £11,500-ig) 0%        
Basic rate (alap adósáv) £11,001-től £43,000-ig (2017-től kezdve £11,5001 – től) 20%        
Higher rate (emelt adósáv) £43,001 –től £150,000 -ig 40%        
Additional rate (különleges adósáv) £150,000 felett 45%        

Fontos hangsúlyozni, hogy az adómentesség az Egyesült Királyságban nem a minimálbérre vonatkozik, hanem egy meghatározott éves összegre, így ha kint dolgozol, akkor az adód összege progresszív módon számolódik. Tehát ha például egy évben összesen £15.000 fontot keresel, akkor £11.000 fontra 0% adót fizetsz és csak a fennmaradó £4000 fontra kell a 20%-os adót megfizetni, ami £800 szja fizetés. Hasonló módon ha évi £50.000 fontot keresel, úgy £11.000 fonting 0% az adó, £32.000 fontra 20%, és csak £7000 fontra számítódik a 40%-os adó. Philip Hammond angol pénzügyminiszter a 2017-es tervek őszi bejelentésekor a következőket nyilatkozta: “A közép- és alacsonykeresetűek jövedelmét sikerült jelentősen növelni. 2010 óta több, mint felére csökkent az adókötelezettség az éves £15,000 jövedelemmel rendelkezők számára. Összességében 2010 óta 28 millió munkavállaló adóterheit csökkentettük és összesen 4 millió munkavállaló került ki a személyi jövedelemadó hatálya alól.”

Ha minimálbért keresel az Egyesült Királyságban, akkor is vonhatnak le tőled adót, hiszen ha egy hétre vetítve többet dolgozol, mint az adómentes minimumösszeg hétre arányosított része, a jövedelemadó levonásra kerül tőled akkor is, ha egyébként az egész évet nézve nem érted el az adómentes bérösszeget.

Noha az adómentes minimumösszeg a maga nemében egy igazságos rendelkezés (vö. a magyar minimálbérre ugyanúgy fizetünk jövedelemadót), egy olyan magas árszínvonalú országban, mint az Egyesült Királyság, a megélhetés – egy nagyvárosban, Londonban meg kifejezetten – még ezzel együtt is kihívás tud lenni.

National Living Wage (NLW) : kit érint és hogyan? 2. rész

Az angol kormány 2016 áprilisától megemeli a minimálbért és bevezeti az úgynevezett National Living Wage-t (Nemzeti Megélhetési Bér) - továbbiakban NLW-t, amely 25 éven felüliek részére £7.2/órás minimálbért ír elő. Korábbi bejegyzésünkben szót ejtettünk arról, hogy az NLW-t 25 év alatt is ki fogja fizetni a munkáltatók oroszlánrésze, valamint az NLW stabil növekedése is várható, 2020-ig inkrementális emeléssel £9/órára fogja a kormány emelni a minimálbért, amennyiben azt a foglalkoztatási arányok és gazdasági termelékenységi mutatók is alátámasztják. Az NLW hatásait vizsgáló sorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy az NLW növekedés hatására az NLW-t hazavivők keresete mennyiben közelítette meg a brit mediánkeresetet, illetve, hogy az egyes földrajzi régiókra (pl. az életszínvonal relatív magassága miatt egy Londonban vagy Dél-Angliában élő NLW-t kereső kevésbé fogja érezni, hogy jobban megél), iparágakra milyen befolyással bír a növekvő alapbér (pl. takarítás iparágban minden második munkahelyet érint). Az angol kormány elemzése második részében az NLW munkáltatókra rótt extra bérterheit elemezzük illetve megnézzük az NLW-t nemzetközi kontektusban.

undefined

 

Munkáltatói bérterhek növekedése (Increase in wage bills)


Az angol kormány becslése szerint a munkáltatói bérterhek az NLW miatt (azok, amelyek az átlagos bérnövekedésen felül túl keletkeztek) 2016-ban összességével 0.1%-al nőnek, ami 700 millió fontnak felel meg. Ez a növekedés 2020-ig 0.4% lesz, összesen £2.4 milliárd font. Ez az összeg érzékeny, hiszen nagyban befolyásolja azoknak a munkáltatóknak a béremelési döntése, akik jelenleg NLW felett fizetik a munkavállalóikat. Nem tudjuk pontosan megbecsülni, hogy azok akik nincsenek törvényi kötelezettség alatt, mennyire fogják önkéntes alapon igazítani a fizetett béreket. Ami azonban biztos, hogy egyes iparágak munkáltatóinak jelentősen jobban a zsebükbe kell nyúliuk áprilistól kezdve, és ez fokozottan igaz a "leisure", azaz szórakoztatás iparágra (élményparkok, koncertek, mozi stb. tartozik ide), itt 0.1% helyett 1%, tehát 10-szer nagyobb a NLW összhatása a bérekre, míg a Festiwork szempontjából releváns "cleaning", azaz takarítás iparág már 2016-ban összesen 3.7%-os bérnövekedést tapasztalt, ami az átlagos növekedés 37-szerese. Ez az arány több, mint duplája az alacsonykeresetűek szektorában mért átlagos bértehernövekedésnek (1.8%), amely mutatja, hogy az alacsony keresetűek között is sor végén kullog a takarítás fizetség tekintetében - így viszont a növekvő minimálbér minden egyes munkavállalónak azonnal és közvetlenül javítja a megélhetési lehetőségeit! 

 

 

 undefined

 

Nemzetközi kitekintés (International Ranking)

A National Living Wage (NLW) koncepciójának bevezetése azzal a céllal történt, hogy a legalacsonyabb keresetűek bérét közelítse a mediánkeresethez: ez brit viszonylatban a 60% elérését jelenti 2020-ra. E cél mögött az érvelés egyik eleme, hogy nemzetközi kitekintésben igenis vannak olyan jó példák (best practice-ok), ahol ez megvalósul. A 2016-os NLW bevezetés a briteket még a középmezőnyben találja, de a fenti táblázat alapján az NLW növekedésével 2020-ra felkúsznak a felső-közép kategóriába. Az idézett OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) tanulmány ettől függetlenül fenntartásokkal kezelendő, hiszen a nemzeti kontextusukból kiragadott bérstruktúrák kvázi plasztikus összehasonlítása nem ad tiszta képet arról, hogy milyen vásárlóerővel bír az adott minimálbér. 

 

undefined

Az EUROSTAT 2016 januári minimálbér-összehasonlítása.

Véleményünk szerint egyenesen zsákutca az összehasonlítás, hiszen hiába jobb történelmileg Magyarország minimálbér-mutatója a britekénél, ez csupán annyit jelent, hogy kiegyenlítettebbek a magyar társadalom kereseti viszonyai, aki a legkevesebbet (minimálbért) keresi az nem tér el olyan sokban az átlagfizetéstől. Ezzel együtt a vásárlóerő-beli különbségek drasztikusan szembeötlők, 2016 január hónapjában €-ban mérve Magyarországon ca. €350 volt a havi minimálbér, míg az Egyesült Királyságban €1500, ez csaknem ötszörös különbség. Kijózanító a valóság.

 

©Festiwork

 

 

Forrás:

- https://minimumwage.blog.gov.uk/2016/03/30/the-nlw-a-sea-change-for-the-uk-labour-market/

- National Minimum Wage Low Pay Commission Report Spring 2016

- EUROSTAT adatbázis, KSH kereseti adatok

 

National Living Wage (NLW) : kit érint és hogyan? - 1. rész

Ahogyan Festiwork-blog indító bejegyzésünkben beszámoltunk, Nagy-Britanniában 2016 április 1-től kezdődően a 25 éven felülieknek kötelező a nemzeti megélhetési bér (National Living Wage - NLW) megfizetése, amely £7,2/óra. A Festiwork tapasztalata alapján, és többek között a Living Wage Foundation kezdeményezése nyomán kimondható, hogy a munkáltatók sokszor csak a minimálbér legfelső összegével számolnak, nem veszik figyelembe az - egyébként eddig is létező - életkorhoz kötött sávokat.

A NLW-re két fő reakciót látunk, egyfelől a törvényhozók hangsúlyozzák a széleskörű érintettséget, a kritikusok kifogásolják, hogy a tervezettnél több munkáltatót el fog lehetetleníteni ez a 7,5%-os emelés. Az Office for Budget Responsibility (Költségvetési Felelősségi Hivatal) 20.000 és 120.000 közé teszi a 2020-ig várhatóan elvesztett munkahelyek számát, amely a kormány saját bevallása szerint is “nagyobb tolerancia az esetleges negatív munkahelyveszteségek iránt”. A célok azonban nagyok és magyar munkavállalói szempontból feltétlenül derűsek. 2020-ig inkrementális módon £9/órára szeretnék növelni a NLW-t és el szeretnék érni, hogy a NLW-t keresők a nemzeti mediánkereset 60%-át elérjék, így valóban fontos feladat hárul a Low Pay Commission-re (alacsony keresetűek érdekével foglalkozó bizottság), hogy józan maradjon a kormánynak tett ráta-javaslataival a gazdasági bővülés és a foglalkoztatottság alakulásához mérten. (Ez ki is van mondva, hogy az éves emelések feltétele a folyamatos gazdasági növekedés - “subject to sustained economic growth”.) Ezzel együtt - a Festiwork részéről mindenképpen - üdvözölendő a kormányfelfogás, amely az alacsony keresetű rétegeket is részesíteni kíván a 2010 óta tartó gazdasági és foglalkoztatási növekedés pozitív hatásaiból.

A Low Pay Commission brit kormánynak adott tavaszi ajánlásában az NLW hatásait négyfajta mérési módszerrel elemzi, ezeket foglaljuk össze röviden. Kétrészes sorozatunk első részében a minimálbér-médián kereset mutatót illetve az érintettségi táblákat elemezzük ki, míg a második részben a bérköltség-növekedés illetve a nemzetközi kitekintés lesz bemutatva.


1) A minimálbér-medián kereset mutató

Ez az ábra azt mutatja, hogy a 1999-2020 között a mindenkori minimálbér/megélhetési bér hány százalékát teszi ki az Egyesült Királyság mediánkeresetének. A 2016 áprilisi emelés a 25 év felettiek NLW keresetének mediánhoz viszonyított százalékos arányát 52%-ról már 2016-ban 55%-ra emeli, és a terv szerint ez 2020-ra 60%-ot éri el. A Low Pay Commission a növekedési tendencia ütemét emeli ki, ha sikerül 2020%-ra elérni kitűzött célt, az azt jelenti, hogy 2015-2020 között nagyobb emelkedés lesz, mint az előtte lévő 16 évben összesen. Felhívják továbbá a figyelmet, hogyha az NLW-n élők átlagos mediánhoz viszonyított keresetearánya 60% lesz, iparáganként és helyszínenként  eltérések lehetnek, egyes csoportoknál ez az összeg magasabb, míg másoknál alacsonyabb lehet. Az előrejelzések szerint mindenképpen javul a helyzete a relatíve alacsony-keresetű állásoknál, mint a kereskedelem, vendéglátás, ápoló és szociális munkás és takarítás, illetve a kis cégek alkalmazottai esetében. Miért? A kötelező NLW azon munkavállalók fizetését bizonyosan megemeli, akik eddig is minimálbért kerestek, náluk kézzelfogható lesz a változás, míg egy olyan iparágban, ahol eddig is £9/óra bért kaptak a munkavállalók, ott nem szükségszerű a változás. Viszont pont emiatt azok a szektorok, ahol "NLW-függő" munkavállalók vannak relatív nagyobb növekedést tapasztalnak, míg a már most NLW feletti bérért dolgozó munkavállalók relatív csökkenést tapasztalhatnak. A takarítás és vendéglátás két olyan terület, ahol a munkavállalók akár 100%-át is befolyásolhatja a NLW növekvés. Az elemzés megemlíti továbbá, hogy az NLW emelés pozitív hozadékait leginkább a képesítéssel nem rendelkezők, a fogyatékossággal élők, a migráns munkavállalók (ideértvén a Magyarországról érkezetteket), a nők és a különböző helyi etnikumcsoportok fogják érezni. Földrajzilag pedig Wales, Észak-Írország és Nagy-Britannia közép- és északi része: ez is érthető, hiszen a jelenlegi NLW emelés a dél-angliai, főleg londoni, életszínvonal finanszírozáshoz még továbbra is alacsony. 

 

undefined

Ábra: a minimálbér-medián mutató 1999-2020 között.

 

2) Érintettség - kiket érint és kiket fog érinteni a NLW?

 

a) Általános érintettség. Az érintettség hasonlóan alakul a minimálbér-mediánkereset mutatóhoz, minél jobban növekszik a NLW, annál több munkavállalóra fejt ki hatást. Életkortól függetlenül az összes munkavállalót tekintve 2015-ben 5.2% (1.4 millió fő) volt a minimálbér alá eső személy, ez 2016-ra már 8.2% (2.2 millió fő) míg 2020-ra a tervek szerint 13.7%-ra (3.7 millió) fog nőni. A növekedés a leglátványosabban a 25 éven felülieknél jelentkezik, ahol a NLW-érintettség 2015-2020 között meg fog háromszorozódni, a 2015-ös kevesebb, mint 1 millióból 2020-ra több, mint 3 millió lesz. Az alap megfigyelés az, hogy háromszor többen fognak 5 éven belül megemelkedett minimálbért keresni, mint akik jelenleg minimálbérért dolgoznak - kibővül az érintettek köre, de fontos, hogy a bővülés szubjektív; iparáganként, földrajzilag és munkavállalói képesítés/végzettség szerint változó. Hiába emelkedik a minimálbér, nem mindegy, hogy a munkáltató informatikust keres vagy takarítót, teljes állásra, vagy félállásra, kis méretű cégről vagy nagyméretű cégről van szó illetve, hogy Londonban van-e a munka vagy máshol az Egyesült Királyságban. 

undefined

Ábra: NLW által érintett összes munkavállaló száma 1999-2020 között.

 

b) Iparágra, munkavégzés módjára vonatkozó érintettségi előrejelzések komoly átrendeződést vetítenek előre. 2016-ban a NLW a magánszférában kínált munkalehetőségek 11%-át, a kisvállalkozások által kínált munkalehetőségek 17%-át, a részmunkaidős munkalehetőségek 18%-át, az összes takarítási munkalehetőségek 41%-át és az összes fodrászati munkalehetőség 34%-át érintette - ilyen arányokban voltak a munkavállalók minimálbéren fizetve az egyes kategóriákban.  2020-ra a felemelt NLW a magánszférában kínált munkalehetőségek 18%-át, a kisvállalkozások által kínált munkalehetőségek 25%-át, a részmunkaidős munkalehetőségek 28%-át, az összes takarítási munkalehetőségek 55%-át és az összes fodrászati munkalehetőség 45%-át fogja érinteni.

 undefinedÁbra: NLW által kifejtett hatások különböző típusú munkavállalásnál, különböző iparágaknál

 A fenti táblázat jól szemlélteti azokat a területeket, ahol a NLW komoly hatást fog kifejteni, de ennek megfejtése józan ésszel is kikövetkeztethető. Az ideiglenes/időszakos jelleggel (temporary work - part-time work), alacsony fizetésű szakmában (low-paying occupation), alacsony fizetésű iparágban (low-paying industry), kisvállalkozás alkalmazásában (micro company) , 12 hónapnál rövidebbi időtartamú (tenure less than 12 months) munkavállalás esetén a NLW Neked szól, a Te helyzetedet és kereseti lehetőségeidet közvetlenül és szignifikánsan javítja

 

 c) Érintettség földrajzi megoszlása. 

undefined

Ábra: NLW hatásai régiónként

A Low Pay Commission táblázatán látszik, hogy 2015-2020 között a jelenlegi ca. 4,75%-ról 13,75%-re nő átlagosan az Egyesült Királyság területén a NLW érintettjeinek a köre a 16 éven felüli összes munkavállalóhoz viszonyítva. Az országos átlagtól London tér el lefelé, ám a növekedés itt is 50%-os. Leginkább azonban Wales, East Midlands, Észak-Írország és Yorkshire and the Humber területek esnek a NLW befolyása alá, ahol 2020-ra minden 6. munkavállaló NLW-t fog keresni - ez a jelenlegi százalékos arányokhoz képest 100%-nál is magasabb növekedés. A logika itt is nyomonkövethető: egy magas életszínvonalú városban, mint Londonban alapjáraton magasabbak a bérek és a költségek, így egy országos béremelés nem itt fog lecsapódni, hanem a szerényebb életszínvonalú régiókban - ettől függetlenül Londonban dolgozni is ugyanúgy jobban megéri ha az iparág, munka jellege az NLW alá esik - ld. a b) pontot fentebb.

 

d) Képesség, személyes attribútum, biológiai nem, származási hely alapján jelzett érintettség.

 

undefined  Ábra: NLW hatásai személyes jellemzők alapján

Az érintettség utolsó elemzési kategóriája a munkavállaló tulajdonságaira, jellemzőire koncentrál. Látható, hogy a képesítéssel nem rendelkező munkavállalók 50%-a 2020-ban NLW-t fog keresni, míg hasonlóan kiemelkedően nő az Egyesült Királyságon kívül születettek és a testi fogyatékkal élők prognosztizált érintettségi aránya. 

Összességében elmondható, hogy az NLW növekedés jelentős munkaerőpiaci változásokat fog eredményezni, melyből földrajzilag, iparágilag, személyes jellemzők mentén más-más relatív eredmény születik. A Festiwork jelentkezőket bátorítjuk, hiszen az elemzés rámutatott arra, hogy bár minden munkavállaló részesül a NLW előnyeiből, az EU-n belüli külföldön született, időszakos munkára érkező, alacsony kategóriájú munkát, alacsonyan besorolt iparágban működő munkáltatónak végezni az NLW előnyeinek legszélesebb kihasználását jelenti. 

 

©Festiwork

 

Sorozatunk 2. részében a munkáltatói bérköltség-növekedéssel és az NLW-vel kapcsolatos nemzetközi kitekintéssel foglalkozunk.

 

Forrás:

- https://minimumwage.blog.gov.uk/2016/03/30/the-nlw-a-sea-change-for-the-uk-labour-market/

- National Minimum Wage Low Pay Commission Report Spring 2016 

- saját adatok

 

Növekvő brit minimálbér, jobb kilátások 2016-tól

Az angol kormány 2016 április 1-én publikálta a nemzeti megélhetési bér (National Living Wage) bevezetésével foglalkozó állásfoglalását. A fő szociálpolitikai cél a növekvő foglalkoztatottsági szintből fakadó államháztartási gyarapodás visszacsatornázása az alacsonyabb jövedelműek részére. Az Office for Budget Responsibility (Költségvetési Felelősségi Hivatal) felmérése alapján 2010 óta 2 millió új munkahely jött létre és további 1,1 millió létrehozására van kilátás a közeljövőben, A kormány el kíván mozdulni az alacsony bér, magas adó, jelentős jóléti intézkedéseket nyújtó berendezkedéstől a magasabb bér és alacsonyabb adó mellett mérsékeltebb jóléti intézkedéseket nyújtó berendezkedés felé.

undefined

Kép: Hivatalos kormányhirdetés. "Nemzeti Megélhetési Bér : Előrelépés Nagy-Britanniának"

Ezen makrogazdasági törekvés béremelési pillére még inkább vonzóvá teszi a munkavállalást az Egyesült Királyságban, kifejezetten a képesítést nem igénylő, minimálbért fizető iparágakban, amely sok a kelet-európai, így magyar munkavállalót érint. Az emelkedő bérek csökkentik a szociális juttatások iránti igényt és magasabb életszínvonalt biztosítanak. 2016 április 1-től a kötelezően fizetendő nemzeti megélhetési bér £7,2/óra lesz, ami £0.5/óra emelkedést jelent, évi szinten plusz £910-t jelent a teljes állású, eddig minimálbért kereső munkavállalóknak. A £7,2/óra 25 éven felüliekre vonatkozik, 24-21 év között továbbra is £6,7/óra marad a kötelezően fizetendő összeg, ez azonban nem szabad, hogy megtévesszen vagy eltántorítson fiatal jelentkezőket: a sokéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a munkáltatók nem kockáztatnak ha minimálbérről van szó és mindig a "felnőtt" minimálbért veszik számítási alapként. Hiába nevezik a £0.5/óra növekedést "a tapasztaltabb, 25 év feletti munkavállalóknak adott prémiumnak", az életkorhoz kötött sávos minimálbér eddig is jelen volt az Egyesült Királyságban, azonban annak ellenére, hogy a leadott regisztrációk világosan kimutatták a jelentkezők életkorát (amely legalább 60%-ban 18-21 közötti), még tárgyalás szintjén sem merült fel. Sőt, a törvényi megélhetési bért sokan, így a Living Wage Foundation (Megélhetési Bér Alapítvány) is kevésnek tartja és így önkéntes csatlakozási lehetőséggel felszólítja a vállalatokat, hogy a törvényi megélhetési bér helyett az alapítvány kalkulációja alapján többet fizessenek a munkavállalóknak (és életkortól függetlenül): ez jelenleg £9,4/óra Londonban és £8,25/óra az Egyesült Királyság többi területén. A kezdeményezés sikerességét alátámasztja többek között az IKEA, a Lidl, a National Express, a Nestlé, a Nationwide, a GlaxoSmithKline (GSK) és már több, mint ezer brit munkáltató csatlakozása. A Living Wage Foundation elméleti hátteréről és projektjeiről külön elemzést készítünk.

A minimálbér megfizetése alapvető kötelesség, amelynek elmulasztása esetén a munkáltató az adóhatóság által felelősségre vonható, valamint a GLA engedély elvesztéséhez vezet, ami a legtöbb élelmiszeripari és mezőgazdasági munkaerő szolgáltatáshoz alapfeltétel és megszerzése komoly nehézségekkel jár. Hangsúlyozzuk, hogy ez a saját gyakorlati tapasztalatunk, így nem általánosítható, de a Festiwork jelenlegi kínálatában választható munkalehetőségek nem érintettek.

undefined

 Ábra: A Low Pay Commission 2016 márciusában elfogadott ajánlása.

 

Munkavállalás az Egyesült Királyságban azonban nem csak most áprilistól kezdve lett anyagilag kedvezőbb, az angol kormány a Low Pay Commission (alacsony keresetűek érdekével foglalkozó bizottság) szakmai felügyelete mellett mind a nemzeti megélhetési bér, mind pedig a nemzeti minimálbér inkrementális emelésére terveket hozott nyilvánosságra. A most áprilisi béremelés a becslések alapján az Egyesült Királyság medián keresetének az 55%-át éri el, és határozott cél a medián kereset 60%-ának megfelelő minimálbèremelkedés, ami 2020-ra £9/óra lesz a tervek szerint. A tervek folyamatosan a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság bővülésének fényében lesznek felülvizsgálva ès a Low Pay Commission lesz hivatott évente javaslatot tenni az emelkedés mértékére - az első ilyen javaslattételt a kormány már 2016 márciusában el is fogadta, 2016 októberétől £6,95/órára nő 21-24 év közöttiekre vonatkozó bér. A nemzeti megélhetési bér – ami a Festiwork jelentkezőknek releváns – következő emeléséről hozott elvi döntés ősszel várható, addig is természetesen minden lényeges változásról beszámolunk.

©Festiwork

 

Forrás: 

- saját adatok

- https://www.gov.uk/government/news/the-government-accepts-minimum-wage-rate-recommendations--2

https://www.gov.uk/government/publications/national-living-wage-nlw/national-living-wage-nlw

- http://www.legislation.gov.uk/ukia/2016/3/pdfs/ukia_20160003_en.pdf

- National Minimum Wage Low Pay Commission Report Spring 2016

http://www.livingwage.org.uk/news/ikea-uk-pays-living-wage-all-uk-co-workers

http://www.theguardian.com/business/2015/sep/18/lidl-to-pay-9000-staff-the-full-living-wage

- http://www.theguardian.com/society/2015/mar/13/national-express-first-transport-firm-to-pledge-living-wage-for-all-uk-workers

 

 

 

 

Home